Nekifogtam!

Néhány évbe és elvetélt ötletbe került, de most ott tartok, hogy elindult saját cégem. Ez volt eddig az egyszerűbb része. Most következik a neheze, vagyis ebből az egészből bevételt csiholni.
Hogy hogyan? A válasz egyszerű, és lehetne egy szocialista, kommunista jelmondat is a múltból: Csinálni, menni, csinálni és még egy kicsit menni.
Máshogy nem lehet, csak ha teper az ember, hajt fapofával és próbálja rávenni az embereket, hogy az ő szolgáltatására adjanak ki pénzt.
Pozitívan látom a dolgokat, mert a termék piacképes, lelkesedésem van, mert magamért csinálom és kitartásom is ugyan ezért.
Mi a célom? Természetesen pénzt termelni, mint mindenkinek. Kicsit bővebben, az hogy megteremtsem, Bettynek és magamnak azt az életszínvonalat, amit úgy érzem megérdemlünk, de főleg ő. Az igényeim nem hatalmasak, de azért jó lenne néhány év alatt összehozni egy szép kis kertes házat, nem a gazdag környéken, ami az elképzeléseim szerint néz ki kívül is belül is, illetve egy olyan autó, amire azt mondom, hogy ez igen, mindig is szerettem volna hasonlót. Emellett már csak kis plusz, hogy szeretnék motort, és világot látni, olyan helyekre eljutni, amit ha meglát az ember katarzis álapota áll fenn és nem szégyenli, ha megkönnyezi. Majdanán egy esküvő, olyan színvonallal és menyasszonyi ruhával, ami Betty álma, hiszen az esküvő a nőről szól, hogy azon a napon (is) ő a legszebb és rá figyel mindenki. És természetesen (amit msot még nem tudok elképzelni) ha kellőképp megkomolyodom és felkészült leszek meglegyen minden a kis utód(ok esetleg) érkezésének.
De mindehhez rengeteg teendő és küzdelem áll még előttem.

Hát ennyi, az üzletnek mennie kell tovább!